Zell am See

2009. július

Ez volt az első, csak túrázós utazam. Zell am See-ben, egy kis panzióban volt a szállásom. A városka tele van arabokkal, Ferrarikkal és Bentleykkel. A legnagyobb túra Kitzstenhorntól le Kaprunig - az elején meg sem találtam az utat, mert a hó eltakarta. Aztán megláttam egy kövön a jelzést és nekiindultam. Persze minden tapasztalat és különösebb infrormáció nélkül. Gyönyürű út volt, végig a hegygerinceken. Azt hiszem, azóta is ezt keresem. És a tapasztalatlanság következményei: vízhólyag (még rendes túrazoknim sem volt), térdfájás (a végén már alig bírtam menni), leégés (még a fejem tetején is). De igazából ezek nem hátráltattak, annyira élveztem az utat. Persze, tudom, hogy felelőtlenség volt, de ha egy kicsit is gondolkodom és nem vágok bele, egy nagy élménnyel lennék szegényebb. A térdem másnapra sem javult, vízszintesen tudtam menni, de akár le, akár fel, baromira fájt. Úgyhogy innentől kezdve könnyebb, lazább túrákat vállaltam csak. Krimmler Wasserfall, stb. Azért egy kis síelés még belefért.