Paradiesroute Südburgenland

2016.augusztus

Az út azért nem olyan tökéletes, mint a Passau-Bécs vonalon, de azért egy szavam sem lehet. Eltévedni viszont lehetetlen, minden sarkon kint a tábla, plusz felfestések is vannak. És ami nagyon jó volt, hogy kevés bringás volt. Végig gyönyörű napos idő volt, és nem is volt vészesen meleg.
Szállásokon, kajáldákban mindenhol magyar személyzet.

1. nap - Szombathely - Bad Tatzmannsdorf (50 km) Vonattal mentem Szombathelyig) szegény bicó a peronon, minden megállónál tologattam ez egyik ajtóból a másikig). Bucsunál csatlakoztam a Paradiesroute-ra. Persze a szél is feltámadt, nyilván nem hátulról fújt. Dimbes-dombos úton juottam el Bad Tatzmannsdorfig, ahol nagy nehezen sikerült szállás találnom. Már ekkorra elfáradtam. Ja, és kétszer még a láncomat is helyre kellett tennem.

2. nap Jennersdorfig tekertem (100 km). Az elején volt néhány domb, aztán kb. 50 km a kukoricamezők között. Már majdnem megszálltam egy faluban, de végül úgy döntöttem, megyek még egy falunyit, 5 km már nem számít. Hát számított, egy jó kis emelkedő volt közben.

3. nap Hagensdorf lett a végállomás (80 km). Jennersdorf után egy jó nagy kurflit csinál az út, ami nagyon szép, de tele emelkedőkkel és persze lejtőkkel (fékezve is alig tudtam tartani az 50-et).  Utána már kevesebb emelkedő, kellemes út.

4. nap csak Höllig maradtam Ausztriában, ott lekanyarodtam Pornoapáti felé, és irány Szombathely (40 km). Csak Székesfehérvárig vonatoztam (most egy fokkal jobb volt, egy babakocsihelyre be tudtam tenni a bicót), onnan meg elgurultam Gárdonyba.